Autotune

Amikor Cher Believe című száma megjelent több mint 20 évvel ezelőtt, azonkívül hogy karrierjének legnagyobb slágere lett, egy szellemet is kiengedtek a palackból. Itt volt ugyanis először hallható az a bizonyos effekt (a dal 0:36-ik másodpercében), ami azóta mondhatjuk, hogy forradalmasította a popipart. A pitch correction technológia már elérhető volt a 90es évek közepétől, de a korábbi felhasználása sokkal diszkrétebb volt, ahogy azt az Auto-Tune készítői az Antares Audio Technologies-nál szánták is.

Na de mi is az a pitch correction, ’mit csinál’ az Auto-Tune? Hangmérnökök használják finoman élőben és a stúdióban, hogy az énekes hangját tisztán, hangnemben tartsák. Vagy használható kevésbé finoman egyértelmű effektként, ilyenkor halljuk a modern popzenében jelenleg is népszerű, digitálisan tökéletes egyenletességet és robotszerű hajlításokat. Mindkét eredményt (a nem észrevehető finomhangolást és a pofátlanabb ’Travis Scott-osítást’ is) ugyanazoknak a paramétereknek a különböző beállításaival érjük el. A leglényegesebb a retune speed, ez határozza meg, hogy az Auto-Tune milyen gyorsan vagy lassan húzza a megadott hangnembe a hamisként azonosított hangokat. Ennek gyorsabb beállításai eredményezik a ’klasszikus’ Auto-Tune effektet, mivel szinte azonnal kisimítja az éneklés közben természetesen keletkező minimális hullámzásokat is. A leggyorsabb beállításokon a hangjegyek közti fokozatos átmenet is eltűnik és a szoftver instant ugrásra kényszeríti az előadó hangját. Az eredmény pedig a hanghatás, amit jól ismerünk: egyszerre organikus és szintetikus, a hús-vér hang digitális információvá válása.

Ez a fajta felhasználás real-time-ban működik a legjobban, felvételi technikaként használjuk, ami azt jelenti, hogy az előadó felvétel közben élőben azonnal az ’autotune-olt’ hangját hallja vissza a fejhallgatóban késleltetés (latency) nélkül. Ezzel a technikával szépen ki lehet tapasztalni a ’Tune’ működését, az előadó hamar megtanulja úgy irányítani, hajlítani a hangját, hogy az effekt a legjobbat hozza ki belőle. Ha utólag tesszük rá a felvételre (ahogy ezt home stúdiókban gyakran teszik), akkor a kreatív alkotói folyamat kiveszik az alkotásból, az eredmény pedig kevésbé lesz képes érzések átadására.  Ahhoz viszont, hogy real-time, késés nélkül tudjuk használni az Auto-Tune-t megfelelő stúdiótechnikára és szakértelemre is szükség van. Nem minden home studio-ban használt olcsóbb hangkártya képes például megfelelően kezelni élőben az effekteket, de az sem mindegy, hogy milyen PC-n és zeneszerkesztő szoftverben (DAW) dolgozunk. Egy soksávos felvételben a többi pluginnel, kompresszorokkal, effektekkel együtt egy (vagy akár több) real-time Auto-Tune, akár a használhatatlanságig terhelheti a processzort, ha nincs elég erős gépünk. Ha a lehető legjobb eredményt szeretnénk tehát elérni az Auto-Tune használatával érdemes ezt hozzáértőkre bízni és ellátogatni egy profi hangstúdióba. A Nortyx-nál napi szinten foglalkozunk ilyesmivel, alaposan kikísérleteztük a legoptimálisabb beállításokat, az előadónak nincs is más dolga, mint beállni a mikrofon mögé, felrakni a fülest, élvezni a felvétel folyamatát és úgy hallgatni a saját hangját mintha már a torkából autotune-olva jönne ki.

Ebben a videóban egy törzsvendégünk dalrészletét hallhatjátok, ami felvétel közben is pontosan így szólt már, pedig látható hogy van auto-tune és egyéb effekt is roskadásig… Köszi Young Stork!

Fun fact: Az Antares Audio Technologies-t Dr. Andy Hildebrand matematikus alapította, ő fejlesztette ki az Auto-Tune-t is, amikor rájött, hogy az általa használt komplex algoritmusok, amiket szeizmológiában használt a föld rétegeinek vizsgálatára, alkalmazhatók zeneileg is hangjegyek azonosítására és korrigálására.